Montessori





Bevezető

1. A Montessori-módszer a legelterjedtebb reformpedagógia szerte a világon. Kiválóan alkalmazkodik minden kultúrához, és jól használható a legkülönfélébb társadalmi rétegű és eltérő képességű gyermekek képzésére. Ez nem független a katolicizmushoz való kapcsolódásától. Ezt szellemiségére (annak egyes elemeire) értjük, de több esetben intézményesen is igaz.

2. Maria Montessori (1870-1952) természettudományos és műszaki képzésben részesült, majd orvosi tanulmányokat kívánt folytatni, ami akkor Olaszországban nők számára nem volt lehetséges. Hosszú huzavona után, XIII. Leó pápa támogatásával juthatott csak be a római egyetem orvosi fakultására. Az egyetem professzorai megalázóan bántak a pápa védencével. Az előadókba utolsóként mehett be, így a terem végében kellett végigállnia az előadásokat, anatómiai gyakorlatát pedig a boncteremben éjszaka kellett végeznie. Mindezek ellenére Olaszországban az első nő volt, aki orvosi diplomát szerzett (1896). A gyermekgyógyászat és a pszichiátria felé fordult.

3. 1898 szeptemberében egy olasz merénylő Genfben meggyilkolta Erzsébet királynőt (Sissi). Montessori ezzel kapcsolatos beszéde az első olasz tanügyi kongresszuson jelentős hatású volt. Az illetékes minisztérium még abban az évben megbízta a Rómában felállítandó gyógypedagógiai intézet szervezésével. Magántanári habilitációja után filozófiai és természettudományi doktorátust is szerzett, majd 1904-től a római egyetemen a pedagógiai antropológia tanára lett.

4. Az első Montessori intézet 1907-ben nyílt Rómában. A ma közismert gyerekszékek és asztalok a Montessori-pedagógia hatására terjedtek el. Módszertanának másik központi eleme a készségfejlesztő játékok. Első pedagógiai tanfolyamát 1909-ben szervezte meg Rómában, amin 1930-ban már 22 nemzet képviselői vettek részt. Pedagógiáját számos országban, így hazánkban is a Katolikus Egyház terjesztette el. 1916-ra gyakorlatilag az egész világon ismertté vált módszere, mely elsősorban az angolszász világban aratott sikert. (Pedagógiáját legalábbis eleinte nagyra értékelte Mussolini is.) Az USA-ban kitörő lelkesedéssel fogadták előadássorozatát (1913). (Az amerikai Montessori tanítóképzőt Helen Parkhurst vezette.) Világszerte létrejöttek a Montessori Társaságok, 1929-ben megalakult a Nemzetközi Montessori Szövetség. Maria Montessori 1916-tól Spanyolországban, majd 1936-tól haláláig Hollandiában (a második világháború alatt Indiában) élt. A Montessori-pedagógia központja ma is Hollandiában van. Magyarországon Montessori pedagógiáját elsőként képviselő intézmény a Ferencrendi Mária Misszionáriusnők rendházának óvodája volt 1912-ben. (Budapest VII. ker. Hermina út.)


Pedagógiája

5. Maria Montessori az 1930-as években dolgozta ki kozmikus nevelés-koncepcióját. Az alábbiakban ezt, és a pedagógiájára gyakorolt hatását ismertetem.

6. Montessori világnézete eklektikus. A New Age-hez hasonló módon vegyíti össze a szellemi áramlatokat, melyből egy sajátos világképet hozott létre. Holisztikus kozmikus elmélete, ökológikus, evolucionista, valamint pozitivista szellemben tudományos, és mindezt a katolicizmus fogja egészbe. Elmélete szerint mindent Isten teremtő ereje irányít, így a gyermek belső megnyilvánulásait is, de ez az isteni kozmikus munkálkodás evolúció útján valósul meg. Az isteni terv létrejöttében az embernek kiemelkedő szerepe van, mivel értelmes és szabad, meg tudja különböztetni a jót a rossztól, valamint kultúrát teremtő és attól függő lény. Feladata Isten tervének földi megvalósítása, egy felsőbb természet létrehozása. Véleménye szerint az emberiségben e küldetés csak a 20. században tudatosult, ami veszélyeket rejt magában, a teljes megsemmisülését okozhatja. A népeknek egyesülniük kell egy globális világtársadalomban, mely megvilágítja a nacionalizmusok abszurditását. Ennek érdekében létre kell hozni a jog és a szeretet társadalmát, ami a világ javainak egyenlő elosztásával és egy magasabb szintű morál megvalósításával érhető el. Ez azonban csak olyan nevelés útján valósítható meg, melyben figyelembe veszik minden egyes ember egyéni sajátosságait.

7. A Montessori-pedagógia alapelve, hogy a gyermek önmaga építi fel saját személyiségét, ezért a nevelés az ehhez nyújtott segítséget jelenti. Módszerének döntő mozzanata a fejlesztő eszközök alkalmazása (technikai szemlélet). A gyermeket a mechanikusan működő órákhoz hasonlította. Eszerint a pedagógus feladata az óra felhúzása, mely azután már magától jár. Szabadságról beszél, a nyílt parancs kerüléséről, tanítás helyett pszichológiáról, a megfelelő neveléssel való programozásról. Nem büntetés-jutalmazás, hanem pszichológiai eszközökkel való irányítás. Meglátása szerint nem szabad a nevelőnek a tanítvány szintjére lesüllyednie, játszadozni, gügyögni. A gyerek utánoz, tehát ebben az esetben gügye marad, azt tapasztalva, hogy ez a norma a felnőtteknél. Rendszerének lényeges eleme, hogy a pedagógus nem tanító (teacher), hanem irányító (directris).

8. Montessori beszámol egy esetről, amikor egy gyermek piros fatörzset festett. Úgy vélte a gyermek rosszul figyelte meg a természetet. Színérzékelő-fejlesztő gyakorlatoknak vetette alá, és e kondícionálási folyamat eredményeként, "egy szép napon", a gyerek észrevette, hogy a fa törzse nem piros, és átfestette azt. Montessori nem számolt azzal az eshetőséggel, hogy a gyermek eredetileg nem rosszul figyelte meg a természetet, csak éppen piros törzsű fát kívánt rajzolni művészi indíttatásból. Megemlíthetem annak a gyermeknek az esetét, aki a fákon kecskéket ábrázolt, miközben tisztában volt a helyzet képtelenségével. Ezzel az abszurd képpel kívánta kifejezni a körülötte lévő abszurd világot. Montessori egyébként lelkes híve volt a sablonoknak, miközben lenézően nyilatkozott a modern iskolákról, ahol "szabadon rajzolhatnak [a gyermekek] förtelmes képeket".

9. Szép tárgyak legyenek "mert a szépség cselekvésre, munkára ösztönöz. (...) A tárgyak szépsége s a gyermek munkakedve szinte számtani arányban vannak egymással." A bútoroknak "lemoshatóknak kell lenniük [nemcsak egészségügyi okokból], hanem mert a lemosható bútorok, értelmes munkaalkalmat szolgáltatnak." Törhetetlen pohár, tányér szükséges, hagyni kell kínlódni a gyermeket, ne mi csináljunk mindent helyette, mert különben "Úgy teszünk, mint a gonosz kísértő: -Ne fáraszd magad (...) itt vagyok én s megadom neked, amit kívánsz.- A gyermek (...) akinek már minden vágya teljesedett (...) türelmetlen és követelődző lesz és mi azt hisszük, hogy jók vagyunk vele szemben, ha elviseljük szeszélyeit." Így soha nem tanul meg uralkodni magán. A túlzott féltés veszélyei. Montessori szerint az, aki nem engedi önállósulni gyermekét, olyan mint az ördög, aki rabul ejti a lelket. "Az igazi jóság nem tűri a hibákat, hanem megakadályozza megnyilvánulásait, az igazi jóság a helyes életet segíti kibontakoztatni a gyermekben."

10. Montessori vallásértelmezése nagyon közel áll Don Bosco (1815-1888) [Bosco Szent János] nézeteihez, aki a Szalézi Társaság (tanító szerzetesrend) alapítója. A Montessori-mintaiskolában kidolgozott, a gyermekek méretéhez igazított "Gyermekek Temploma" fontos részét képezte pedagógiájának. Ide bármikor betérhettek a gyermekek, és ők is tartották rendben. Montessori külön könyvet szentelt a vallásos nevelésnek (The Child in the Church, 1929). Központi szerepet szánt ebben a (katolikus) liturgiának. Célja a vallást mint örömforrást, az élet gazdagításának eszközeként bevinni a gyermekek életébe (pragmatizmus).

11. Montessori elveti a filozófiát, és a pszichológiára alapozza pedagógiáját. A Montessori-gyermekházakban csendgyakorlatok, meditációs tréningek biztosítják a csendes, fegyelmezett munkát. Nem parancsok, figyelmeztetések, büntetés, hanem tevékenység, munka által akar engedelmességre nevelni. A modern társadalmi rendszerekben élők szabadnak tudják magukat, miközben a rejtett irányító mindent felügyel és meghatároz. A programozó kívánalmának megfelelő önszabályozó-önellenőrző gépek, megszabott életek.

12. Montessori követői:
- Helen Parkhurst (Dalton-terv)
- Carleton W. Washburne (Winnetka-terv)
- Boschetti-Alberti Mária (Svájci Vidám Iskola)


Montessori bírálói

13. Sergius Hessen: Montessorit korlátolt szenzualista és naturalista állásfoglalás jellemzi. Ez az orvosi képzettségből fakadó naturalista szemlélet vezetett a tudományos alapokra épített játékszereinek megszerkesztéséhez, s ez az egyoldalú szempont akadályozta meg abban, hogy a gyermeki játékban rejlő filozófiai lényeget megértse.

14. William Stern: Montessori az érzékszerveket elszigetelve gyakoroltatja, pedig a megfigyelési gyakorlatok helyes útja a természetes egész. Montessorit egyoldalú, merev intellektualizmus jellemzi. A Montessori otthonokban minden a nevelés szolgálatába van állítva, minden a megfigyelőképességet akarja fejleszteni. Pontosan ez Montessori pszichológiai tévedése, tudnillik az, hogy az óvodás gyermek számára didaktikát ad.

15. Eduard Spranger: A gyermek igazi világa a játékos képzelet, ezáltal képes a világot megérteni. A nevelésnek ehhez kell alkalmazkodnia. Montessori ezzel szemben nem a képzeletet tartja a legfontosabbnak, hanem a valóságnak megfelelő tevékenységet. Azon az állásponton van, hogy a kereszténység morális valóságérzékét a tudomány természetes valóságérzékével kell összekötni.

16. Martha Muchow: Montessori egyoldalú naturalista-pozitivista szemléletből kiindulva nem tartja fontosnak a nevelés lényegének filozófiai megvilágítását.


Scuola Materna - Anyai Iskola

17. Az Agazzi nővérek módszerüket 1898-ban mutatták be azon a pedagógiai kongresszuson, amin Montessori is részt vett. Ennek lényege, hogy a nevelésnek az egész gyermeki személyiségre kell hatnia. A gyermek számára a legfontosabb tevékenység nem a tanulás vagy a munka, hanem a játék. A nevelésnek ezért a játékon kell alapulnia. Elvetik Montessori előkészített (mesterségesen kiagyalt) környezetét, és az alkalmas (természetes) környezetet ajánlják. Ez a természetes környezet a gyermek számára nem a természet, hanem az anyai szeretetet sugárzó, otthoni családi közösség. Céljuk az ideális családi hatás érvényesülése az iskolában.

18. Az Agazzi módszer a konkrét dolgoktól halad az elvont felé. Elutasítják a mesterségesen kialakított tanulási helyzetet és eszközt, családi légkör szükséges. Montessori tudományosan kidolgozott, kikísérletezett didaktikai eszközöket alkalmaz. Az Agazzi-módszer foglalkoztató eszközei a mindennapi dolgok, a családi ház berendezései és a gyerekek által összegyűjtött kacatok (gombok, dobozok, golyók), melyek fejlesztik az érzékelést.

19. Amíg Montessorinál a nevelő a háttérben marad, addig az Agazzi-módszerben központi figura - az Anya szerepében. Legfontosabb pedagógiai módszerei: játék, improvizáció, szeretetteljes gyermek-felnőtt kapcsolat. Az Agazzi-módszer élettel, szeretettel teli természetes pedagógia, míg Montessori hűvös racionalista, áthatva a pozitivista tudományfelfogás hitével.



Felhasznált irodalom

Maria Montessori: A gyermek felfedezése. Herder Kiadó, 1995.

Montessori-pedagógia. Szöveggyűjtemény. Szerkesztette: Dr. Kurucz Rózsa. NODUS Kiadó, 1995.

Németh András - Ehrenhard Skiera: Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.

Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1998.



2011. október 5.